Angol középszintű vizsga

A vizsga szerkezete

     Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé 15 perc.
     A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben.

Vizsgarész		Időtartam (perc)	Arány (%)	Pont
írásbeli	Olvasott szöveg értése	60	22	33
	Nyelvhelyesség	30	12	18
	SZÜNET
	Hallott szöveg értése	30	22	33
	íráskészség	60	22	33
Szóbeli	Beszédkészség	15	22	33
összesen:		-	100	150

     A középszintű vizsga két nyelvi szintet fog át: az Európa Tanács skálájának A2-B1 szintjeit. /A magyar középfokú vizsga B2 szintnek felel meg/ Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül. A feladatsorokat úgy állítják össze, hogy az A2 szinten lévő tanulók is le tudják tenni a vizsgát. Szótár csak az íráskészség feladatsor megoldása közben használható.
A sikeres vizsgához a vizsgázónak mind az öt vizsgarészben az elérhető pontszámnak legalább a 10%-át teljesítenie kell, ami azt jelenti, hogy ha az egyik részben (pl. írásbeli) 10%-ot ért el akkor a másik részben (szóbeli) a pontszámok 30%-át kell megszereznie, hogy az egész vizsgán a legalább 20%-ot elérje.


Írásbeli vizsga

OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

• utasítások (pl. feliratok, használati utasítások)
• tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet)
• levelek
• újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport)
• ismeretterjesztő szövegek
• egyszerű elbeszélő szövegek

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• feleletválasztás
• hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül)
• rövid választ igénylő, nyitott kérdések
• a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben
• képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása
• egymáshoz rendelés, pl.:
• cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése
• szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés alapján
• vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása
• csoportosítás megadott kategóriák szerint

     A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.

NYELVHELYESSÉG

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása)
• hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből
• megadott szavak megfelelően képzett alakjainak beillesztése a szövegbe
• mondat átalakítás (az új mondat eleje vagy eleje és vége megadva)
• összekevert szavakból mondatalkotás

HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

     A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően. A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

• közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban)
• rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend)
• utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron)
• médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír)
• beszélgetések, telefonbeszélgetések
• műsorrészletek
• riportok, interjúk
• beszámolók

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• feleletválasztás
• igaz/hamis állítás
• egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez)
• események sorrendjének megállapítása
• nyomtatványok, űrlapok kitöltése
• táblázat kitöltése
• hiányos mondatok kiegészítése
• rövid választ igénylő nyitott kérdések
• ténybeli hibák azonosítása, javítása

ÍRÁSKÉSZSÉG

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

• rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés)
• üdvözlőlap
• meghívó
• magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél

A feladatok és a feladatsor felépítése

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.
     Az íráskészség mérése során meghatározott kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• a vizsgázó írásban reagál a megadott verbális és/vagy vizuális segédanyagokra
• a vizsgázó írásban reagál a megadott verbális és/vagy vizuális segédanyagokra (pl. hirdetés) a megadott irányító szempontok alapján

     Az irányító szempontok a téma alpontjait adják meg, a verbális és vizuális segédanyagok pedig gondolati és/vagy nyelvi segítséget nyújtanak az adott téma kidolgozásához.
     A vizsgarész két feladatból áll. Az első feladatban a vizsgázó verbális és/vagy vizuális segédanyagra reagálva 40-50 szavas közlést hoz létre (pl. üdvözlőlap, e-mail).
     A második feladatban a vizsgázó rövid levélre, hirdetésre vagy hasonló informatív szövegre reagál írásban, egy körülbelül 80-100 szó terjedelmű szöveg (pl. magánjellegű vagy intézménynek szóló levél) megírásával. A szövegben a vizsgázónak megadott irányító szempontokat kell tárgyalnia.
     A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.


Nyelvtani szerkezetek listája
(A dőlt betűvel jelölt szerkezeteket B1 szinttől kell produktívan használni, azonban ezek is előfordulhatnak az A" szintű feladatokban.)

Articles (definite, indefinite, zero)
Nouns (singular and plural, countable and uncountable)
Adjectives (regular and irregular, comparison)
Possession
Adverbs
Prepositions, prepositional phrases
Conjunctions, linking words
Forms of the verb (infinitives, gerund and participles)
Auxiliaries/ Modal verbs
Present Simple
Present Simple Continuous
Present Perfect Simple
Present Perfect Passive
Present Perfect Continuous
Past Simple
Past Simple Passive
Past Continuous
Past Perfect
Future with will
Passive future
Going to
Reported Speech (with the reporting verb in the present)
Reported Speech (with the reporting verbs in the past)
Conditional Clauses 1st, 2nd
Conditional Clauses 3rd
Relative clauses defining
Relative clauses non-defining
Time clauses with future meaning
Clauses of purpose
Wish
Question tags


Szóbeli vizsga

BESZÉDKÉSZSÉG

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni, és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• társalgás
• szituációs feladat
• önálló témakifejtés segédanyagok (vizuális és verbális) alapján

     A vizsga három feladatból áll. A feladatsort a vizsgázó húzza. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.
     A feladatsorhoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett közbeszólásokat, kérdéseket és megjegyzéseket is.
     A vizsga rövid bevezető, bemelegítő kérdésekkel kezdődik, amelyek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az angol nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük.
     Az első feladatban, a társalgásban a vizsgázó néhány olyan kérdésre válaszol, amelyek saját személyéhez, közvetlen környezetéhez és hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak. A társalgás három témát érint röviden.
     A mádik feladat, a szituációs feladat során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsgázó feladata az, hogy a feladatlapon meghatározott helyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést (interakciót vagy tranzakciót) folytasson, azaz szükség esetén megfelelő kérdéseket tegyen fel, illetve az elhangzottakra megfelelően reagáljon. A vizsgázó számára készült angol nyelvű leírás rögzíti a szituációt, a szerepeket és az elérendő célt, továbbá tartalmazhat néhány szavas angol szöveget, egyszerű képet, rajzot, ábrát.
     A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben, a vizsgázónak azt kell megmutatnia, hogy képes-e hétköznapi, élettapasztalatokhoz kapcsolódó témákban gondolatait, véleményét részletesen, összefüggően kifejteni képek és irányítószempontok alapján.
A vizsgázónak ebben a feladatban egy témáról a hozzá kapcsolódó két kép (fénykép, rajz) és megadott irányítószempontok alapján kell beszélnie. Ha a vizsgázó elakad, eltér a megadott szempontoktól, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató rövid segítő kérdéseket tehet fel. Ezeket a kérdéseket a vizsgáztatói példánynak tartalmaznia kell.
     A feladatmeghatározás és a verbális segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél.
     A feladatok megoldásához szótár nem használható.


Témakörök

Ezek a témakörök vonatkoznak mind a szóbeli mind az írásbeli vizsgára

1. Személyes vonatkozások, család

• A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)
• Családi élet, családi kapcsolatok
• A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
• Személyes tervek

2. Ember és társadalom

• A másik ember külső és belső jellemzése
• Baráti kör
• A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
• Női és férfi szerepek
• öltözködés, divat
• Vásárlás, szolgáltatások
• Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk

• Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása)
• A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
• A városi és a vidéki élet összehasonlítása
• Növények és állatok a környezetünkben
• Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
• Időjárás

4. Az iskola

• Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
• Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
• A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
• Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa

• Diákmunka, nyári munkavállalás
• Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. életmód

• Napirend, időbeosztás
• Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)
• étkezési szokások a családban
• ételek, kedvenc ételek
• étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
• Gyakori betegségek, sérülések, baleset
• Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

• Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
• Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
• Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
• Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
• Kulturális események

8. Utazás turizmus

• A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
• Nyaralás itthon, illetve külföldön
• Utazási előkészületek egy utazás megtervezése, megszervezése
• Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika

• Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
• A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Kommunikációs helyzetek

A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban.

Helyzet	Szerep
áruházban, üzletben, piacon	Vevő
Családban, családnál, baráti körben	Vendéglátó, vendég
étteremben, kávéházban, vendéglőben	Vendég, egy társaság tagja
Hivatalokban, rendőrségen	ügyfél, állampolgár
Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában	Vendég
Iskolában	Tanuló
Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban	Vendég, látogató, egy társaság tagja
Országhatáron	Turista
Orvosnál	Beteg, kísérő
Szolgáltató egységben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)	ügyfél
Szünidei munkahelyen	Munkavállaló
Tájékozódás az utcán, útközben	Helyi lakos, turista
Telefonbeszélgetésben	Hívó és hívott fél
Tömegközlekedési eszközön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)	Utas, útitárs

Vissza