- Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a
házasságban, vagy az élettársi közösségben együtt élők egy
háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi
együttélésből származó gyermeket is - akinek szülője
haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz
szükséges szolgálati időt megszerezte vagy öregségi, illetve
rokkantsági nyugdíjasként halt meg
. A házastársi,
élettársi közösségben együtt élők háztartásában közösen
nevelt gyermeknek kell tekinteni minden olyan gyermeket,
akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe
vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy
háztartásban közösen nevelik.
- Az árvaellátás jár a mezőgazdasági szövetkezeti,
illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti öregségi,
munkaképtelenségi járadékos, vagy erre haláláig jogot
szerzett személy árvájának is.
- Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának is, ha őt az
elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek
tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
- Az örökbe fogadott gyermek, valamint a mostohagyermek
részére az árvaellátás a vér szerinti gyermekkel azonos
feltételekkel jár. Az örökbe fogadott gyermeknek vér
szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár. Kivételt képez,
ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta
örökbe.
- Iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti az
árvaellátás, aki az iskola igazolása szerint betegsége,
testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait
magántanulóként végzi, valamint azt, aki 25 évesnél
fiatalabb és a felnőttoktatás keretében folytat
tanulmányokat
. A felnőttoktatás
keretében folytatott tanulmányok alatt a nappali oktatás
munkarendje szerint szervezett képzés idejét kell érteni a
felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek
megfelelő alkalmazásával. Ha a felnőttképzés, illetve a
felnőttképzést végző intézmény minősítése kérdésében vita
merülne fel, a felnőttképzésért felelős miniszter véleménye
az irányadó.
Nem érinti az árvaellátásra való jogosultságot, ha az árva
vagy az ő életben maradt szülője házasságot köt, avagy az árvát
örökbe fogadják.
Az árvaellátás a szülő elhalálozása napjától az árva 16.
életévének betöltéséig jár, iskolai tanulmányokra tekintet
nélkül. A 16. életévét betöltött árva akkor jogosult továbbra is
az árvaellátásra, ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,
az ellátás azonban legfeljebb az árva 25. életévének betöltéséig
jár. A 16, illetőleg a 25. életévének betöltése előtt rokkanttá
vált gyermek a rokkantsága tartamára akkor jogosult az
árvaellátásra, ha a szülő halála a gyermek említett életkorának
betöltése előtt következik be
. A tanulmányok
tartamára járó árvaellátásra jogosultságnál annak nincs
jelentősége, hogy az oktatási intézménynek ki a fenntartója.
Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok
befejezése hónapjának végéig, de a nyári tanulmányi szünet
tartamára is jár. A tanulmányok folytatását az oktatási
intézmény által kiállított igazolással 1) középiskolai
tanulmányok esetén évente, 2) felsőfokú tanulmányok esetén
félévente a tanulmányok megkezdésétől számított három hónapon
belül kell igazolni.
Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a
középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, illetőleg a
felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói jogviszonya a
tanuló, illetőleg a hallgató betegsége vagy szülése miatt
szünetel
. A felsőfokú
tanulmányok befejezésének időpontját a felsőoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvénynek a hallgatói jogviszony megszűnésére
vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni .
A külföldi oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló árvát is megilleti az árvaellátás - az egyéb feltételek megléte esetén - a tanulmányok tartamára, legfeljebb 25. életévének betöltéséig. A tanulmányok folytatását, illetve a beiratkozást ebben az esetben a külföldi oktatási intézménynek kell igazolnia.
Az árvaellátásra való jogosultság feléledése
Ha az árvaellátásra való jogosultság megszűnik, de a
jogosultsági feltételek ismét bekövetkeznek, az árvaellátást a
megszüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt
összegben kell újból megállapítani.
Az árvaellátás árvánként annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az
elhunytat öregségi, rokkantsági nyugdíjként, baleseti
rokkantsági nyugdíjként halála időpontjában megillette vagy
megillette volna
. Ezzel szemben a
nyugdíj 60%-a jár árvaellátásként annak a gyermeknek, akinek
- mindkét szülője elhunyt,
- életben lévő szülője rokkant.
Ha a jogszerző nem nyugdíjasként halt meg, az árvaellátás
alapját képező rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat olyan
összegben kell megállapítani, mint ami az elhunytat halála
időpontjában a III. csoportos rokkantságra tekintettel
megillette volna.
Amennyiben a 60%-os mértékű árvaellátás az életben lévő szülő
rokkantságára tekintettel jár, a rokkantság megszűnése esetén a
folyósító szervnek a változás (megszűnés) időpontját követő
hónap első napjától kezdődően kell 30%-os mértékű árvaellátásra
módosítani (csökkenteni).
Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra,
azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára
előnyösebb.
A 2007. február 14-ét követő, de 2008. január 1-jét megelőző
időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege
havi 23 080 forint (2007-ben február 14-éig 22 780, 2006-ban 21
900, 2005-ben 21 000 forint volt havonta).
A 2009. január 1-je előtt megállapított árvaellátás legkisebb
összege évenként a nyugdíjemelés januári mértékének megfelelően
emelkedik.
Az árvaellátást írásban, meghatározott formában kell
igényelni
. Ügyelni kell arra,
hogy az igénybejelentő lap (ONYF. 3514-275/B.) pontosan, jól
olvashatóan legyen kitöltve és az igénylő (törvényes
képviselője) azt írja alá.
Nem nyugdíjas halála esetén az igénylő lakóhelye szerint
illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell
kérelmezni az árvaellátás megállapítását.
A nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő
elhalálozása esetén az árvaellátást a Nyugdíjfolyósító
Igazgatóságnál (1139 Budapest, Váci út 73., Tel.: 340-8957) kell
előterjeszteni.
A vasutas biztosítottak körébe tartozó munkavállalók a
szolgálati főnökségnél, a munkaviszony megszűnése után a volt
szolgálati főnökségnél, a vasutak által megállapított öregségi,
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő halála
esetén a hozzátartozók vasutas nyugdíjmegállapító és -folyósító
szervnél érvényesíthetik az árvaellátás iránti igényt, amit
ugyanez a szerv bírál el.
Az igénybejelentéshez csatolni kell
- az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát,
- az elhunyt munkaviszonyaira és egyéb jogviszonyaira vonatkozó okmányokat, valamint
- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
- a 16. életévét betöltött és tanulmányokat folytató
árváknál az iskolai tanulmányok igazolását.
Forrás: Magyarország.hu