A gyermektartásdíj megállapítása

A szülő kötelessége, hogy - akár saját szükségleteinek rovására is - megossza kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. E kötelezettsége alól csak akkor mentesülhet, ha a gyermeknek van olyan saját vagyona, amelyből tartása megoldható, vagy a gyermek eltartására kötelezhető más egyenes ági rokon. A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben köteles szolgáltatni.

A gyermektartásdíj mértékéről a szülők szabadon megállapodhatnak. Konszenzus hiányában a bíróság dönt.

Amennyiben a bíróság által már megállapított tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a részére szükséges tartást biztosítani, lehetőség van a gyermektartásdíj megelőlegezésére.

Gyermektartásdíj megelőlegezése

A gyermektartásdíj megelőlegezése esetén a szülő akkor is hozzájut a tartásdíj összegéhez, ha a fizetésére kötelezett személy azt nem fizeti meg időben. Ebben az esetben - a kötelezett visszafizetési kötelezettségével - az állam folyósítja a megállapított összeget.

A tartásdíj megelőlegezésének jogszabályi feltételei

A gyámhivatal a gyermektartásdíjat az alábbi négy feltétel együttes fennállása esetén előlegezi meg:

1. A bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította, vagy van olyan külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani .
2. A tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen . A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti - legalább 6 havi - behajthatatlanságáról. A gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, vagy a végrehajtás szünetel, a részösszegű megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át nem haladta meg. Részösszegű megfizetés, illetve részösszegű behajtás esetén a gyámhivatal a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át előlegezi meg.
3. A gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani. Ennek megvalósulását a gyámhatóság diszkrecionális jogkörében eljárva állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy jogszabály nem határozza meg a tartás elvárható körülményeit, a gyámhatóság saját belátása szerint dönthet a szükséges tartás megvalósulásának vagy hiányának megállapításáról.
4. A gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (ez az összeg 2007 februárjától 54 260 forint).

Hol kell benyújtani a megelőlegezés iránti kérelmet?

A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelemről első fokon a városi (fővárosi kerületi) gyámhivatal, másodfokon pedig a megyei szociális és gyámhivatal dönt.

Az általános szabályok alapján az eljárásra az a városi gyámhivatal illetékes - vagyis annál a gyámhivatalnál kell benyújtani a kérelmet -, amelynek területén:

1. a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának a lakóhelye van ;
2. a gyermek bejelentett lakóhelye van (ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők bejelentett lakása különböző illetékességi területen található) ;
3. az anya lakóhelye van (ha a gyermek bejelentett lakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos) ;
4. a gyermek lakóhelye található.

Ha nincs állandó lakóhely, akkor a tartózkodási hely. Belföldi bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, az eljáró szerv illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala illetékes.

A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelem

A tartásdíj megelőlegezését a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a kérelmezheti. Nagykorúvá vált, középiskolai tanulmányokat folytató gyermek is kérheti a gyermektartásdíj megelőlegezését mindaddig, amíg az ellátásra jogosult, azaz ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, legfeljebb azonban huszadik évének betöltéséig.

A kérelemben nyilatkozni kell, hogy a megelőlegezés megállapítását kizáró ok nem áll fenn, és meg kell jelölni azokat az indokokat és tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák.

A kérelemhez csatolni kell:

1. a jogszabályokban meghatározott tartalmú nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal együtt ,
2. a gyermektartásdíjat megállapító bírósági határozatot,
3. középfokú nappali oktatásban résztvevő gyermek tanulói jogviszonyáról szóló igazolást,
4. a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 3 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot.

Ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj behajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehetséges, a jogosultnak közokirattal kell igazolnia, hogy a gyermektartásdíj behajtását és igényének érvényesítését kezdeményezte.

Hogyan kell kiszámítani az egy főre jutó jövedelmet?

Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál - a kérelem benyújtása időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni

1. a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
2. a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a kérelmező vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekét, valamint a házastárs gyermekét továbbá azt is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül,
3. a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
4. a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
5. korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket,
6. az előzőekben felsoroltakba nem tartozó, a családjogi törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont (az a rokon jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa sincs).

Milyen esetekben nem lehet a tartásdíjat megelőlegezni?

Nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének:

1. ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthető, vagy külföldi tartózkodási helye ismeretlen,
2. ha a kötelezett a jogosulttal közös háztartásban él,
3. részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja,
4. lejárt gyermektartásdíj esetén.

A tartásdíj folyósításának folyamata

A gyámhivatal értesíti a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt az eljárás megindításáról és felhívja a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre. A kötelezettet figyelmezteti, hogy a folyósítás elrendelését követően tartozását adók módjára, kamatokkal együtt fogják behajtani.

A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeget; százalékos marasztalás esetén pedig az alapösszeget előlegezi meg.

A bíróság által meghatározott összegnél alacsonyabb összeget csak akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja, de a megelőlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50%-ánál. A gyámhivatal gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozata - fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajtható.

Meddig folyósítható a megelőlegezett tartásdíj?

Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. Ha a kérelmet a hónap 15. napjáig nyújtották be, erre a hónapra a megelőlegezett tartásdíj 50 %-át, 15-e után benyújtott kérelem esetén a teljes összeget fogják folyósítani. A folyósítás időtartama az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban 3 évig tart.

Indokolt esetben a megelőlegezés - kizárólag egy alkalommal - ismét elrendelhető, ami újabb, legfeljebb 3 évig tartó támogatást jelenthet. Ha a behajtás 3 éven át nem jár eredménnyel, akkor ennek ismételt elrendelésére sincs lehetőség.

A jogosult a tárgyhónapra esedékes gyermektartásdíjat a következő hónap 5-éig kapja meg.

A gyermektartásdíj behajtása, visszafizetése

A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Polgári Törvénykönyv által meghatározott kamattal együtt - amelyet 2004. május 1-jétől a jegybanki alapkamat határoz meg - köteles az államnak megtéríteni. A kötelezett által meg nem térített gyermektartásdíj összegét adók módjára hajtják be.

Amennyiben a jogosult a gyermektartásdíj előlegezésének ideje alatt rendszeresen vagy alkalomszerűen kétszeres tartásdíjat vett fel, az erre az időszakra eső előlegezett tartásdíjat köteles az államnak visszafizetni.

A kötelezett lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője köteles közreműködni a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában.

Milyen esetben lehet a folyósítást felfüggeszteni és megszüntetni?

A gyámhivatal hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását - legfeljebb 6 hónapra - felfüggeszti, ha

1. a kérelmezőnek a tartásdíj megelőlegezése szempontjából lényeges körülményeiben változás következett be,
2. a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár,
3. a kötelezett a kérelmező részére közvetlenül fizet tartásdíjat,
4. a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését rendelték el.

A gyámhivatal a felfüggesztést követő vizsgálat eredményeképpen kétféle határozatot hozhat: vagy elrendeli a tartásdíj további folyósítását, vagy annak megelőlegezését megszünteti.

A gyámhivatal a gyermektartásdíj megelőlegezését megszünteti, ha:

1. a gyermek - a gyámhivatal, illetve a bíróság végrehajtható határozata alapján - a külön élő másik szülő vagy más személy gondozásába kerül,
2. a gyermek nagykorúvá vált, és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat,
3. a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,
4. a kötelezett meghalt.

Ha a jogosultság a tárgyhónap 15. napja előtt szűnik meg, arra a hónapra a megállapított összeg 50 %-át, ha a 15. nap után szűnik meg, arra a hónapra még a teljes összeget folyósítani fogják.

A gyámhivatal határozatával szembeni jogorvoslati lehetőség

A kérelmező a városi (fővárosi kerületi) gyámhatóság határozatával szemben a közigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalánál fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a városi gyámhivatalban kell benyújtani (akár személyesen előterjesztve, akár postán feladva). A jogorvoslati igény érvényesítésére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetőség. A II. fokú határozat pedig a megyei (fővárosi) bíróságnál keresettel támadható meg.