Tankötelezettség

A tankötelezettség azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaságban minden - a törvényben megállapított korú - gyermek köteles iskolába járni, a szülők, gondviselők pedig kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. A tankötelezettség teljesítésének intézményi feltételeit a Magyar Köztársaság alkotmánya szerint az állam az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető ingyenes gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai nevelés és oktatás, valamint kollégiumi ellátás megteremtésével biztosítja. A tankötelezettség - a szülő választása szerint - iskolába járással vagy magántanulóként is teljesíthető.

A szülőket megilleti az a jog is, hogy a gyermeküket - az ő véleménye tiszteletben tartásával - vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelő oktatásban és nevelésben részesítsék.

A tankötelezettség az állami és a helyi önkormányzati iskolák mellett teljesíthető:

1. a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat,
2. a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá
3. a Magyar Köztársaság területén alapított és itt székhellyel bíró, illetve jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy

által alapított és fenntartott közoktatási intézményekben is.

Magyar állampolgár tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti.

A tankötelezettség időtartama

A gyermek tankötelessé válik, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti.

A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31-e utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

Az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetéről, az óvoda véleménye alapján. Amennyiben a gyermek nem járt óvodába a döntést a nevelési tanácsadó véleménye alapján kell meghozni. A sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményét is be kell szereznie az iskola igazgatójának a döntését megelőzően.

Sajátos nevelési igényű az a gyermek, akit szakértői bizottság fogyatékosnak, halmozottan fogyatékosnak, illetve pszichés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottnak minősít.

A tankötelezettség meghosszabbításáról szintén az iskola igazgatója dönt a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy az országos szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti . A tankötelezettség korábban rövidebb időtartamú volt. A meghosszabbítás fokozatos: annak a gyermeknek, aki tanulmányait az általános iskola első évfolyamán az 1997/98. tanévben, illetve azt megelőzően kezdte meg, tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A tanuló tizenhatodik életévének betöltése után kérheti tankötelezettségének megszüntetését, ha

1. érettségi vizsgát tett,
2. államilag elismert szakképesítést szerzett,
3. házasságkötés révén nagykorúvá vált vagy
4. gyermekének eltartásáról gondoskodik.

A kérelmet a tanuló - a nagykorúvá vált tanuló kivételével - a szülővel együtt nyújthatja be. A tankötelezettség megszűnése az iskola igazgatójának írásbeli tudomásul vételével válik hatályossá.

Tankötelezettség teljesítése iskolába járással

A tankötelezettség általános iskolában és az ötödik, illetve a hetedik évfolyamtól kezdődően gimnáziumban, a kilencedik évfolyamtól szakközépiskolában és szakiskolában teljesíthető.

Amikor a gyermek tanköteles életkorba lép, az óvoda igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Ha ilyen igazolást nem állíthat ki, javasolja, hogy

1. a gyermek továbbra is óvodai nevelésben vegyen részt,
2. a gyermek szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt, annak megállapítására, hogy szükséges-e sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, illetve
3. a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba.

Az iskolába íratás kötelezettsége

A szülő március 1-je és április 30-a között - a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett időpontban - köteles beíratni tanköteles gyermekét a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott általános iskola első évfolyamára. Az iskola a beiratkozás idejét a határidőt megelőzően legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni.

A sajátos nevelési igényű tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményében, illetve a jegyző jogerős határozatában megjelölt időpontig kell beíratni a kijelölt óvodába, iskolába.

Beíratás az iskolába

Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást . Felvételi vizsga az általános iskolában nincs, a felvételről az iskola igazgatója dönt.

A beiratkozással a tanuló tanulói jogviszonyba kerül az iskolával. Az általános iskola köteles felvenni (átvenni) azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). A szakértői vélemény által kijelölt iskola, ha az nem kötelező felvételt biztosító iskola, a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.

A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója az iskolát fenntartó önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás, illetve a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a jegyző határozata alapján értesíteni köteles a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be.

Jelentkezés középiskolába vagy szakiskolába

A középiskolai felvételi kérelmet a tanuló az általános iskolai tanulói jogviszony fennállása alatt az általános iskola útján, aki nem áll tanulói jogviszonyban, az közvetlenül nyújtja be a középiskolába, illetve a szakiskolába az e célra forgalomba hozott felvételi jelentkezési lapon. A középiskolai és a szakiskolai felvételi kérelmeket a tanév rendjében - amit minden évben az oktatási miniszter rendeletben tesz közzé - meghatározott időszakban kell benyújtani, illetve elbírálni.

2006 nyarán kiegészült a felvételi kötelezettség abban az esetben, ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskolai feladatok mellett gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai feladatok közül bármelyiket ellátja, nem tarthat felvételit azoknak a tanulóknak, akik a többcélú intézmény keretében fejezték be az általános iskolai tanulmányokat.

A középiskolában és a szakiskolában a tanuló beiratkozásához be kell mutatni

1. a tanuló személyi igazolványát vagy születési anyakönyvi kivonatát,
2. az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat; továbbá
3. a szakképző évfolyamra történő beiratkozáskor a megfelelő iskolai előképzettséget igazoló bizonyítványt, szükség esetén az egészségügyi, pályaalkalmassági szakvéleményt.

Ha a tanköteles tanuló az iskola utolsó évfolyamának elvégzése után nem jelentkezik másik iskolába, az iskola igazgatója értesíti erről a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét.

A tanuló átvétele másik iskolába

A tanuló átvételére másik iskolába a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a beiratkozáshoz szükséges iratokat kell bemutatni. Az átvételről az igazgató dönt. Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre, a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor, pl.: az általános iskola negyedik osztályának befejezése után nyolc osztályos gimnáziumba jelentkezik a tanuló.

Az iskolai átvételi kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is, tanköteles esetén továbbá - az alapfokú művészetoktatási intézménybe történő felvétel és átvétel kivételével - az előző iskola igazgatóját is értesíteni kell.

 

Forrás: Magyarország.hu