A települési önkormányzatok képviselő-testülete - az önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint - rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti azokat a gyermeket gondozó családokat, amelyek időszakosan létfenntartási gondokkal küszködnek vagy létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli helyzetbe kerültek . A segítség összege és gyakorisága a települési önkormányzatok anyagi lehetőségeihez igazodik.

Létfenntartást veszélyeztető helyzetnek minősíthető például:

1. ha a gyermek betegsége miatt a szülő egy hónapot meghaladóan táppénzen van;
2. egyik vagy mindkét szülő elvesztése vagy munkanélkülivé válása (az árvaellátás vagy a munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig);
3. ha a gyermek gondozását átmenetileg helyettes szülő látja el; ha a család átmeneti otthonban kerül.

A támogatás odaítélésekor csak a kiskorúak (azaz a 18 év alattiak) tekintendők gyereknek, és nem vehetők figyelembe a házasságkötéssel nagykorúságot szerzett 16 és 18. életév közöttiek .

Természetbeni ellátás

A képviselő-testület döntése alapján a támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek nevelői számára.

Természetbeni ellátásnak minősül például

1. az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása,
2. a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye,
3. a tandíj, az egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása .

A szociális ellátások körébe tartozó, természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege adómentes. Ez a juttatás a szociális igazgatás körébe tartozó támogatások elbírálásakor (pl. rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj), valamint a lakáscélú hitelhátralék terheinek mérséklésére nyújtott támogatások (kamatteher-mentesítő támogatás, kamatteher-mentesítő és tőketörlesztési támogatás, hátralékmérséklési támogatás) nem minősülnek jövedelemnek .

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítása iránti kérelem

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél (általában a szociális irodán) terjesztheti elő . Bármely önkormányzat segítségére siethet annak a gyereknek, akinek élete vagy testi épsége a támogatás hiányában veszélybe kerülne. A helytálló önkormányzat utóbb aztán kérheti az illetékes önkormányzattól kiadásainak megtérítését .

Az iskolák pedagógusainak munkáját segítő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bármelyik tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezheti, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, illetve természetbeni ellátás megítélése érdekében .

A helyi önkormányzat rendeletben szabályozza egyebek mellett:

1. az igazolások és a nyilatkozatok tartalmát,
2. a kérelem benyújtásának részletes szabályait,
3. az elbírálás részletes szempontjait,
4. a jövedelemszámításnál irányadó időszakot .

A helyi önkormányzat által meghatározott feltételekről a kérelem benyújtásakor lehet tájékoztatást kapni.

Jogorvoslati lehetőség

Amennyiben első fokon nem a képviselő-testület bírálja el a kérelmeket, hanem leadott hatáskörként például a polgármester vagy a képviselő-testület bizottsága, akkor annak határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani . A képviselő-testületnek a támogatás folyósítására vonatkozó kérelem elbírálása során hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye . A képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozva - a bíróságtól lehet kérni, mégpedig a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani .

Az eljárás lefolytatására az a megyei bíróság illetékes, ahol a képviselő-testület székhelye van .

A pert a kérelmező jogosult megindítani, és a keresetlevelet a polgármesteri hivatalhoz (személyesen vagy postai úton), vagy az illetékes bíróságnál kell benyújtani. Az önkormányzat a keresetlevelet - az ügy irataival együtt - nyolc napon belül köteles a bírósághoz továbbítani. A fél - ha a keresetet közvetlenül a bíróságnál nyújtja be - köteles a felülvizsgálni kért határozat eredeti példányát vagy másolatát is csatolni, feltéve, hogy azt részére kézbesítették. Nem kell a közigazgatási határozatot csatolni, ha az arra vonatkozó adatokat a keresetlevél tartalmazza .

A kérelmezőnek a jogorvoslati eszközök igénybevétele esetén nem kell illetéket fizetnie .

A mulasztás jogkövetkezményei

Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, 15 napon belül (kivételes esetben 3 hónapon belül) igazolással élhet. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő .

A támogatás jogosulatlan igénybevételének következménye

Aki a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe, - a két feltételt együttes teljesülése esetén - köteles azt visszafizetni, illetve a természetben nyújtott ellátás pénzbeni egyenértékét megtéríteni . A folyamatosan nyújtott ellátás visszafizetését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni. Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el, és nem követelheti az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől számított egy éven túl .

Az eljáró szerv a megtérítést méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti .