Az a gyermek, akinek szociális helyzete alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát igazolják,
  1. bölcsődében, óvodában és iskolában az étkezéshez jogszabály szerinti normatív kedvezményt,
  2. évi kétszeri egyösszegű támogatást,
  3. és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeket

igényelhet.

Jogosultság megállapításának feltételei

  1. Ha a gyermeket egyedülálló szülő, ill. más törvényes képviselő gondozza, vagy
  2. ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
  3. ha a nagykorúvá vált 23. életévét még be nem töltött fiatal felnőtt nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
  4. ha a nagykorúvá vált 25. életévét még be nem töltött fiatal felnőtt felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,

akkor jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át, (2008-tól 38 475 Ft-ot) minden más esetben, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125 %-át (2008-tól 35 625 Ft-ot). Egyes esetekben a vagyoni helyzet vizsgálatára is sor kerülhet. Ennek részletezésére később térünk ki.

Milyen időszakot kell figyelembe venni a jövedelemszámításnál?

A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

Kit tekintünk közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak?

A kérelem benyújtásánál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni:

  1. A szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
  2. a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
  3. a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytató gyermeket,
  4. a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
  5. korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket,
  6. a családjogi törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

A kérelemben, ill. a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható.

Jövedelem vizsgálata

Amennyiben a hatóság hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltak vitathatók, fel lehet hívni a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.

Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70 százalékát, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.

Vagyoni helyzet vizsgálata

Amennyiben ilyen módon sem állapítható meg reálisan az egy főre eső jövedelem, sor kerülhet - a települési önkormányzat rendelete alapján - a vagyoni helyzet vizsgálatára. A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára is.

Jogosultság megállapítása a vagyoni helyzet vizsgálata alapján

Akkor lehet megállapítani a vagyoni helyzet vizsgálata alapján a jogosultságot, ha az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg

  1. külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20-szorosát vagy
  2. együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70-szeresét.

Mit értünk vagyon alatt?

Vagyon alatt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni. A vagyonvizsgálat nem terjedhet ki arra az ingatlanra, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, arra a vagyoni értékű jogra, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárműre.

Jogosultság nagykorúvá válás esetén

Amennyiben a kedvezményre való jogosultság megállapításakor a jogosult kiskorú volt, azonban annak fennállása alatt betölti 18. évét ezt követően is fennmarad - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - a jogosultság

  1. 23 éves koráig ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait, ill.
  2. 25 éves koráig ha felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

Jogosultság házasságkötés esetén

Ha a gyermek házasságot köt, és ezáltal új családba kerül, meg kell vizsgálni azt, hogy a jogosultsági feltételek a házasságkötés szerinti családban is fennállnak-e. Amennyiben az új családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, illetve a vagyon értéke meghaladja a jogosultsági határt, a jogosultságot meg kell szüntetni.

A gyermek magyarországi tartózkodási engedélye

A kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, illetve az meg sem állapítható, ha a gyermek tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

Egyösszegű támogatásra való jogosultság

Ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság tárgyév július 1-jén illetve november 1-jén fennáll, a jogosult július és november hónapokban 5 500 - 5 500 Ft összegű pénzbeli támogatásban részesül. Ezt az összeget minden évben a Költségvetési törvény határozza meg.

Eljárási szabályok

Az eljárás kérelemre indul. A kérelmet a gyermek törvényes képviselője (szülő, gyám), nagykorú kérelmező esetén saját maga terjesztheti elő a lakóhely szerint illetékes polgármesteri hivatalnál.

Amennyiben több lakóhelye is van, a kérelmet az életvitelszerű tartózkodási hely szerinti polgármesteri hivatalnál lehet benyújtani.

A kérelem elbírálása az önkormányzat jegyzőjének feladata.

A feltételek fennállása esetén a jegyző a kedvezményre való jogosultságot 1 éves időtartamra állapítja meg.

Jogorvoslat

A jegyző döntése ellen a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezni lehet. A fellebbezést oda kell benyújtani ahová a kérelmet is, de azt a Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalához kell címezni. A fellebbezés elbírálásáig a határozat nem emelkedik jogerőre.

Az eljárás tárgyi illetékmentes.

Forrás: Magyarország.hu

Létrehozva: 2006. április 4., kedd Módosítva: 2008. április 17., csütörtök