Aegir

A természeti démonok közé tartozik. A tenger ura, aki jó viszonyban élt az istenekkel, sokszor látta õket vendégül.

 

Asgard

Az északi germán mitológiában az istenek lakóhelyét, Asgardot szivárványhíd köti össze az emberek világával.

 

Ázok és vánok

 (aesir és vanir) Az Eddák szerint az északi germánok istenei két fõ csoportra oszlottak, az ázokra és a vánokra. E két csoportban a vallástörténészek egy része különbözõ etnikai csoportok isteneit véli felfedezni; mások szerint az ázok eredetileg a harcosok, a vánok pedig földmûvelõ parasztok istenei voltak, ill. õk általában a bõség, a termékenység, a föld és tenger adományainak istenségei. Az Eddák arról tudósítanak, hogy az istenek e két csoportja harcban állott egymással, de nem közlik, hogy a háborúskodást mi okozta. Az ellentét ünnepélyes békekötéssel végzõdött, és az ázok megosztották az uralmat a vánokkal.

 

Baldr

(Baldur, Balder) Odin és Frigg fia. A Baldr haláláról szóló énekek a verses Edda legköltõibb fejezetei közé tartoznak. Egy éjszaka Baldr, az igazságos isten szörnyû álmot látott, amelyet senki nem tudott megfejteni. Odin elindult nyolclábú gyors lován Helbe, a holtak országába, és ott megtudta az álom megfejtését: Baldr nemsokára meghal. Ekkor Frigg, Baldr anyja minden élõlényt: isteneket, embereket, növényeket és állatokat megesketett, hogy nem fogják Baldrt bántani. Csak a fiatal fagyöngy nem tett ilyen esküt, a fagyöngynek ugyanis nincs önálló élete. Csupán Loki forralt gonosz tervet. Rávette Baldr fivérét, a vak Hödurt, hogy vegye célba Baldrt, de nem lándzsával, hanem fagyönggyel. A fagyöngy szíven találta Baldrt, aki ezután holtan esett össze.

 

Bragi

Kisebb istenség. A költészet istene, a skaldok patrónusa, akinek nyelvére runák vannak vésve.

 

Fenris

Loki gyermeke, az istenek egyik legfõbb ellensége volt. Mikor megszületett, Odin varázskötelet készített, hogy megfékezze. A farkas azonban gyanakodott, s csak úgy volt hajlandó magát megkötöztetni, hogy Tyr bizosítékul kezét a szájába dugja. Mikor a farkas látta, hogy rászedték az istenek, és nem szabadul többé, leharapta Tyr fél karját. A farkas megkötözve maradt egészen az ázok uralma végéig.

 

Freyja

 A szerelem istennõje. Erotikus kalandjairól sok szó esik az Eddákban. A verses Edda énekeiben a sértett és felbõszült Loki minõsíthetetlen szavakkal emlékeztet e kalandokra.

 

Freyr

 Õ egyetlen Edda-dalban játszik fõ szerepet. Egy óriáslányba: Gerdbe (Gerdhr) szerelmes, és elküldi szolgáját, hogy szerezze meg számára a lányt. Freyr és Gerd házasságát mitikus isteni násznak szokták felfogni.

 

Heimdall

Az ázok egyike, aki õrt áll az istenek világához vezetõ szivárványhíd elõtt. Heimdall Loki ellenfele; az istenek végsõ harcában megöli Lokit, ám maga is elpusztul a párviadalban.

 

Hel

A közönséges halandók a Helbe jutnak haláluk után, e név az angol Hell, német Hölle szóban pokol jelentéssel maradt fenn.

 

Hrungnir

A prózai Edda leírja Hrungnir és Thor párviadalát. A történetben Hrungnir Odinnal kerül összetûzésbe, és sértegeti az ázokat, majd párviadalra hívja ki Thort. A két ellenfél szinte egyenrangú, és Thornak csak csellel sikerül gyõznie. Hrungnir megsegítésére a többi óriás agyagkolosszust készít; szívébe egy kanca szívét helyezik el. A két szörnyû fegyver: Thor kalapácsa és az óriás által elhajított köszörûkõ a levegõben találkozik. Az óriás elpusztul, a köszörûkõ egy darabkája viszont Thor homlokába fúródik, és semmiféle varázslat nem tudja onnan eltávolítani.

 

Idunn

(Iduna) Bragi felesége, õ õrzi az aranyalmát, amely az örök ifjúságot biztosítja az istenek számára.

 

Kvazir

 (Kvaser) A mítosz szerint, miután az ázok és vánok békét kötöttek, egy edénybe gyûjtötték nyálukat, s ebbõl egy mitikus lény jött létre, Kvazir, az emberiség tanítója. Késõbb két törpe megirigyelte Kvazir nagy tudását, és megölte õt. A halott vérét mézzel keverték el, azóta a nagy költõk Kvazir vérét isszák, s innen származik tudásuk.

 

Loki

Az északi germán mitológia legvitatottabb alakja. Gyûlöli a többi istent, s ha csak lehet, árt nekik. Õ okozza a napisten, Baldr halálát is, másrészt viszont Thor hûséges kísérõje, segíti õt az óriásokkal és szörnyekkel vívott harcaiban. Az északi germán mitológia Loki alakjának kialakulásában talán a keresztény ördögképzetnek is szerepe volt. Loki gyermekei azok a szörnyek, amelyek a nagy világégéskor az ázokat elpusztítják: Fenris farkas, Midgard kígyó és Hel, a halottak birodalmának úrnõje.

 

Midgard

Az emberek világát, Midgardot a szivárványhíd köti össze Asgarddal.

 

Nerthus

Tacitus részletesen leírja Nerthus istennõ tiszteletét, aki az Elbától északra lakó germánok törzsszövetségének védõistennõje volt. A Germania egyik fejezetében arról tudósít, hogy e törzse együttesen tisztelik Nerthust, a földanyát, és úgy tartják, hogy az beleszól az emberek dolgába, és idõnként meglátogatja e törzseket. Az óceán egy szigetén egy ligetben áll – írja – az istennõ megszentelt, takaróval fedett kocsija, amelyet csak a pap érinthet. Mikor Nerthus ünnepét ülik, az istennõ kocsiját tehenek vontatják. Ilyenkor szünetel a háború, és mindenütt béke és bõség honol.

  

Niflheim

A jég és fagy birodalma.

 

Niörd

(Njörd) A vánok fõ istensége, régebben saját nõvérével élt házasságban, de az ázok és a vánok kibékülése után szétváltak, mert az ázok körében tiltva volt a testvérházasság. Niörd Nerthus istennõ férfi megfelelõje. Az égben lakik, a hajózás és a halászat védõistene. Egy elbeszélésben úgy említik, mint a svédek királyát, akinek uralma alatt nem volt háború; gazdagság és bõség honolt az egész országban.

 

Nornák

Az emberek sorsát a nornák döntik el, akik a világfa tövében tanyáznak. Határozataikat az istenek sem képesek megmásítani. Az északi germán vallásban igen jelentõs szerepet játszott a végzetbe vetett hit.

 

Odin

(óészak: Otinn, ófelnémet: Woutan, Wotan) Õ az áz fõisten, a varázslás istene, a halottak vezetõje. Teremtõ is volt: a teremtésmondában õ ölte meg Ymir óriást, és testébõl megalkotta a földet. Félszemûnek képzelték, a mítosz szerint fél szemét önként feláldozta, hogy megszerezze a tudást. Vállán két holló ül, Hugin a Gondolat és Munin, az Emlékezet. E két madár fülébe suttogja, hogy mi történik a földön. Neve az angol Wednesday (szerda) napban maradt fenn. A mai német mondákban õ a levegõben elvonuló vadászok vezetõje (der wilde Jäger).

 

Surtr

A tûz birodalmának uralkodója, az utolsó küzdelem során õ vezeti harcba az istenek ellenségeit, s az õ tüze pusztítja el a világot.

 

Thiázi

Novellisztikus formájú elbeszélés mondja el Thiázi óriás kalandját az ázokkal. Ez az óriás sas alakjában bosszantotta az isteneket, és Lokit egy fahusánggal együtt a levegõbe emelte. Loki életéért cserébe az istenek aranyalmáját kérte, amelyet Idunn õrzött. Csakhogy az aranyalma eltûnése után az istenek õszülni, öregedni kezdtek, mert ez biztosította számukra az örök ifjúságot. A ravasz Loki azonban csellel visszaszerezte az aranyalmát, és Thiázi életével lakolt vakmerõségéért.

 

Thor

 (Tór, Donar) Odin és Tyr mellett az istentriász legfontosabb alakja. A római Herculessel azonosították. A mennydörgés és az esõ istene, azt képzelték, hogy a föld termékenysége nagyrészt tõle függ, ezért a földmûvelõ parasztok különös tiszteletben részesítették. Számos történet szinte allegorikus formában mondja el harcát a telet, fagyot jelképezõ óriásokkal, akiknek erejét a tavaszi mennydörgés megtöri. Neve a csütörtök germán nevében (német: Donnerstag, angol: Thursday) és számos skandináviai helynévben maradt fenn. A normannok tengeri útjaik elõtt áldozatot mutattak be Thornak. A leírások szerint vörös hajú, erõs férfi volt, kezében a mennydörgést jelképezõ kalapács: a Mjölnir.

 

Thrym

Thrym óriás ellopja Thor kalapácsát, és csak úgy hajlandó visszaadni, ha feleségül kapja Freyja istennõt. Az istenek a ravasz Lokihoz fordulnak segítségért. Heimdall isten tanácsára Thor és Loki nõi ruhát ölt; Thor Freyja öltözetét veszi fel, és úgy repülnek el Thrymhez. Az óriás azt hiszi, hogy megérkezett a várt menyasszony, a szerelem istennõje. A falánk Thor majdnem elárulja magát, annyit eszik-iszik a menyegzõi lakomán, Loki azonban mindenre talál megfelelõ választ. Amikor elérkezik az esketés ideje, az óriás elõhozza Thor kalapácsát, és vélt arája ölébe teszi. Thor megragadja fegyverét, és megöli a tolvaj óriást, s annak családját.

 

Tyr

(óangol: Tiu, Tiw, ófelnémet: Ziu, Ziw) Az északi germán mitológiában hadisten, a kard továbbá a jogszolgáltatás istene. Neve az angol Tuesday, a német Dienstag (kedd) szóban is fennmaradt. Feltételezhetõ, hogy Tyr eredetileg fõisten volt, az északi germán mitológiában azonban ezt a funkciót Odin vette át, és TyrOdin fia lett. Snorri leírása szerint félkarú, karját Fenris farkas harapta le.

 

Valhalla

A halott vitéz szellemét a valkûrök a Valhallába kísérték. Ezt hatalmas teremnek képzelték; a háztetõ fényes pajzsokból állt. A vitézek itt ettek, ittak, és újabb csatára készültek.

 

Valkûrök

Odin kíséretéhez tartoznak a valkûrök. Õk az isten követei; ha harc közben egy vitéz elõtt megjelenik a valkûr, akkor az tudja, hogy elérkezett halála órája.

 

Yggdrasil

Az Eddákban a világfát Yggdrasilnak nevezik. Koronáján fellegek fészkelnek, törzse alatt lakik a három sorsistennõ. Gyökerei között van Mimir óriás kútja, a bölcsesség forrása. A hagyomány szerint Odin azért áldozta fel fél szemét, hogy e kútból ihasson. A régi germánok fa-tiszteletérõl az antik szerzõk többször is beszámoltak. A frízek még a középkorban is tölgyfák alatt tartották gyûléseiket.